Máriapócs Nyírbátor - Nagyszerű kirándulást tehetsz ide Hajdúszoboszlóról
Ha Hajdúszoboszlón töltöd szabadságod és már unod az állandó vizes programokat, csodálatos kirándulást tehetsz az ország keleti felébe.
A Hajdúszoboszlótól mintegy 80 km-re lévő Máriapócs megérdemel egy kis kiruccanást. A történelmi Magyarország egyik legnevesebb búcsújáróhelye, kegyhelye Máriapócs. A nyírségi, kétezer lelkes kisváros neve összeforrt Mária nevével, akinek csodatévő ikonját több mint 300 éve festette egy görög katolikus pap öccse.
Az akkor még fából épült templom ikonja könnyezett. Ezt a képet I. Lipót császár Bécsbe vitette, amely ma is a Stephansdom egyik oldalszárnyában található.
Az ikon visszaszerzését sokan megpróbálták, köztük II. Rákóczi Ferenc is - sikertelenül.
A pócsi fatemplomban a Mária-ikon helye évekig állt üresen. Később nagyon sok másolat készült a csodaképről. Hazánkban - többek között - Egerben, Budapesten, Esztergomban őriznek egy-egy másolatot, de Németországban, Ausztriában, Svájcban is van néhány másolat.
Sem az eredeti kép, sem a másolatok, később soha nem könnyeztek, kivéve az az egy, amelyiket az eredeti helyére vittek vissza. Bizonyítva ezzel, hogy a "Máriapócsi templom kegyelmek helye".
A kegytemplom
A jelenlegi díszes barokk templom elődje egy egyszerű kis fatemplomocska volt. A Pócsra zarándokoló hívek egyre nagyobb száma szükségessé tette a kis fatemplom helyén egy nagyobb templom építését. 1701-ben elkezdett építkezés kisebb szünetek után, 1756-re fejeződött be. Azonban a két tornya csak 100 évvel később kerülhetett a helyére.
Máriapócs történelmének kiemelkedő napja 1991. augusztus 18., amikor a Magyarországot meglátogató II. János Pál pápa bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt.
Ennek emlékére készítették el a bazilika új bronzkapuját.
2005-ben a kegyképet a budapesti Magyar Nemzeti Galériában megtisztították és restaurálták. December harmadikán Erdő Péter prímás a püspöki kar jelenlétében a képet újra megkoronázta a XVI. Benedek pápa által, Rómában megáldott arany glóriával .
Ekkor nyilvánították Máriapócsot Magyarország Nemzeti Szentélyévé.
A kegyhelyet kisebb-nagyobb csoportokban az egész év folyamán látogatják, nagy búcsúja azonban háromszor szokott lenni: júliusban Szent Illés napján (július 20.), Nagyboldogasszony napján (augusztus 15.) és Kisboldogasszony napján (szeptember 8.).
A kegytemplom kora reggeltől estig szabadon látogatható, előzetes bejelentkezés esetén vezetést biztosítanak. forrás: www.mariapocskegyhely.hu
Egy kellemes ebéd után, melyet igénybe vehetünk a Zarándokházban, tovább utazhatunk, a 15 km-re lévő Nyírbátorba.
Nyírbátor a Báthori család ősi fészke. Az észak-alföldi régió kiemelkedő történelmi helyszíne. Leginkább a XV-XVI. századból fennmaradt egyházi és világi építészeti emlékeiről, valamint a város egykori birtokosai, a Báthori család napjainkban is ápolt kultuszáról nevezetes. A Báthoriak vezetése alatt a település virágzó kereskedelmi és közigazgatási központ volt.
A középkorból fennmaradt műemlék épületek messze földön híresek: a késő gótikus stílusban épített református templom, az erdélyi stílusban készült fa harangtorony, a barokk stílusban átépített minorita templom és kolostor, valamint a reneszánsz Báthori Várkastély,
Az egykori ebédlőpalota maradványait egy magtár építéséhez használták fel. Helyreállítás után, ma Panoptikum működik itt, melyben életre kel a Báthoriak legendája. Ahol egy varázslatos időutazás részesei lehetünk.
Végigsétálhatunk a Várostörténeti sétányon, amely a Minorita és a Református templom között húzódik, ahol életre kel a múlt. Megismerhetjük a nyírbátori sárkánykultusz gyökereit, a Szentvér utca legendáját és a Báthoriak történetét – mindezt életnagyságú szoborillusztrációk kíséretében. A sétány ugyanakkor nem csak múltidézésre szolgál. Kellemes környezetet biztosít a pihenéshez is.
forrás: www.nyirbator.hu
